Rólunk, a Magyar Orthodontusok Társaságáról
Gyakori kérdések és gondolatok a MOT-tal kapcsolatban:
- Mikor alakult?
- Miért alakult?
- Mi a célja?
A fogszabályozás, mint egészségügyi ellátás, ma már mindenki számára egyértelmű, hogy egy fontos szakterülete a fogászatnak.
Az orthodontiának is megvoltak azok a rögös útjai, amiken végig kellett mennie, mind külföldi, mind hazai viszonylatban, hogy mai rangját, szerepét, fontosságát elismerjék.
A fogszabályozó készülékek konstrukciói és alkalmazásának manapság használatos módszerei hosszú fejlődésen mentek át, amelyek nem voltak mentesek az ellentétes irányzatoktól sem.
Rögzített fogszabályozó készülékről már 1728-ban írnak (Fauchard – „szalag”).
A modern fogszabályozás alapítójának Angle-t tekintjük, aki az 1900-as évek elején egységes és áttekinthető diagnosztikai rendszert vezetett be. Az évszázad további meghatározó nevei: Tweed, Begg, Jarabak, Ricketts és még lehetne sorolni.
Na és, mi újság idehaza?
Fogszabályozás témájában az 1900 -as évek elején már könyvek jelennek meg.
Salamon Henrik 1934-ben írja: „Egyesület, mely alapszabályi kötelességein túl, a tudomány szeretete szolgálatába szegődik.”
Nagy László – Rehák Rudolf: Fogszabályozás című könyvében olvasható: „Célunk volt, hogy tiszta és világos képet adjunk az orthodontia jelentőségéről, célkitűzéseiről, módszereiről.” 1954.
Az 1980-as években a fogszabályozás a fogászat meglehetősen mostoha gyermeke volt. Az évenkénti, Dobogókőn rendezett Gyermekfogászati Kongresszusokon 1-1 fogszabályozási témakörből is hangzottak el előadások – gyermekfogászat égisze alatt a fogszabályozás.
Tóth Pál – Dénes József: Gyermekfogászat – Fogszabályozás című, 1973-ban megjelent egyetemi tankönyvében 162 oldal a gyermekfogászat és még csak 132 oldal a fogszabályozás.
Magyar Fogorvosok Egyesületében (MFE) megalakul a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Szekció.
1984-ben a Debreceni Egyetemen megjelenik Rizskő Rezső jegyzete a fogszabályozásról.
Rehák Gizella, a Heim Pál Kórház fogszabályozó osztály vezetője, sikeres tanulmányutat töltött Svédországban és Norvégiában. Az NDK-ban rendszeres meghívottja az éves kongresszusokra, ahol megismerkedett Hasund professzorral, aki 25 éven át teljesen önzetlenül typodont kurzusok keretében tanította a „Hasund-orthodontiát”. Ezután – az elsajátított nívós technika tudatában – elkezdődhetett a szakmai továbbképzés, még a Heim Pál Kórház égisze alatt.
1990-ben megjelenik Asbjorn Hazund és Rehák Gizella: Cefalometria, Diagnózis és kezeléstervezés című könyve.
A Heim Pál Kórház fogszabályozás osztályán Rehák Gizella megszervezi a péntek délelőtti esetbemutatásos megbeszéléseket és a havonta szombat délelőtti továbbképzéseket, ahova az ország minden részéről jöttek fogszabályozással foglalkozó kollégák.
Rehák Gizellát kérdezve, többek között megemlítette:
„A következő lépés volt, hogy egy-egy lelkes kollégával megbeszélve az ország különböző helyein Orthodontus Találkozókat szerveztünk, melynek költségeit és szervezését mi vállaltuk, minden segítség nélkül. Mivel nagyon jó személyes kapcsolataim voltak a cseh és NDK-s kollégákkal, esetenként vendégül hívtunk előadókat. Így járt nálunk többek között Klammt, Kaminek, Kristina Fraenkel, Williams, Spena.”
Rehák Gizella és Riskó Rezső már a nyolcvanas években szorgalmazták, hogy megalakíthassák a Fogszabályozók Társaságát, aminek nevében sokkal hatásosabban tudtak volna fellépni a szakma nevében mind itthon, mind külföldön.
Azután 1991-ben, a rendszerváltozás után, megszűntek a gátak, és Rehák Gizella vezetésével megalakulhatott a Magyar Orthodontusok Társasága, teljesen függetlenül a gyermekfogászat és az MFE-től.
És hogy ez miért volt fontos? Rehák Gizella válasza:
„Ezt azért tartottuk fontosnak, mert így teljesen függetlenül tudjuk az ügyeinket intézni, nem függünk egyik fogorvos társaságtól sem. A külföldi előadók meghívása is teljesen hivatalos úton történhet, saját szakmai megfontolásaink alapján.”
- tavaszán megjelenik a Magyar Orthodontusok Társasága hivatalos lapja, a Fogszabályozás, a Hansa-Dont Kft. kiadásában.
2000-ben megjelenik Rehák Gizella és Riskó Rezső: Hasund orthodontia című könyve.
2010-ben Asbjorn Hasund – Borbély Péter: Az egyenesíves technika. Hansa-Dont Kft. kiadásában.
Mi a célja a MOT-nak? Részletek az alapszabályzatból.
(1) A társaság elősegíti a tagok szakmai képzettségének emelését.
(2) A társaság saját szakterületén elősegíti az országos szintű társadalmi, etikai, tudományos és oktatási feladatok megoldását, valamint az egészség megőrzés hosszútávra szóló társadalmi programjának gyakorlati megvalósítását.
(7) Kapcsolatot létesít és együttműködik más, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel és társaságokkal.
(8) Tudományos tapasztalatcserét és szakmai továbbképzést szolgáló konferenciákat szervez.
2016-ban 25 éves a MOT. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt, de az elmúlt negyedszázad alatt a Társaság elhivatott szakmai tevékenységének köszönhetően mára kivívta helyét a magyar orthodontus képzésben. Előadásokat szervez külföldi és magyar előadókkal, külföldi kongresszusok látogatási lehetőségeit biztosítja, gyakorlati képzéseket és eset megbeszéléseket tart, konzultál a problémás kezelésekről.
Mindez azt mutatja, a MOT-nak a jövőben is fontos szerepe lesz a magyar orthodontus képzésben.